Traumás gerincvelősérülés – a gerinc és a gerincvelő sérülése „támogatás” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Traumás gerincvelő-sérülés – a gerinc és a gerincvelő sérülése

Egy traumás gerincvelő-sérülés (gerincsérülés) a gerincet érő külső erőbehatás következtében alakul ki. Ennek során a csigolyatestek, a porckorongok, a szalagok és az ízületek , valamint súlyos esetekben a gerinccsatornában futó gerincvelő és az ideggyökök is megsérülhetnek.

A lehetséges neurológiai következmények szempontjából döntő jelentőségű, hogy a gerincvelő vagy a kilépő idegek megsérültek-e, és ha igen, milyen mértékben.

Hogyan alakul ki a traumatikus gerincvelő-sérülés?

Gyakori okok:

• Közlekedési balesetek

• Nagy magasságból történő esések

• Sport- és szabadidős balesetek

• Munkahelyi balesetek

• erős ütések vagy erőszakos behatások

• a gerinc erős hajlító, feszítő vagy forgató mozgásai

Ennek során a csigolyák eltörhetnek vagy elcsúszhatnak egymáshoz képest. A gerincvelő összenyomódhat, komprimálódhat vagy elszakadhattörténhet. A gerinccsatornán belüli vérzések és duzzanatok is további nyomást gyakorolhatnak a gerincvelőre.

Milyen következményei lehetnek a gerincvelő-sérülésnek?

A panaszok lényegében a gerincvelő-károsodás szintjétől és mértékétől függnek. Minél magasabban helyezkedik el a sérülés, annál nagyobb testterületek lehetnek érintettek.

Lehetséges következmények:

• Izomgyengeség vagy bénulás

• Paraparesis vagy paraplegia a lábak érintettségével, illetve bénulásával

• Tetraparesis vagy tetraplegia a karok és lábak károsodásával, illetve bénulásával

• zsibbadás és érzékelési zavarok

• a fájdalom- és hőérzékelés elvesztése vagy megváltozása

• izomgörcsök és spaszticitás

• a húgyhólyag- és bélműködés zavarai

• a szexuális funkció zavarai

• krónikus vagy neuropátiás fájdalmak

• magas sérülések esetén a légzés károsodása

Megkülönböztetünk teljes és nem teljes gerincvelő-sérüléseket. Nem teljes sérülés esetén a károsodott terület alatt bizonyos motoros vagy szenzoros funkciók megmaradnak.

Diagnózis és kezelés

Gerinc- vagy gerincvelősérülés gyanúja esetén a gerincet először a lehető legnyugodtabban kell tartani és stabilizálni. A diagnosztikához elsősorban számítógépes tomográfiát (CT) és mágneses rezonanciás tomográfiát (MRT) alkalmaznak.

A sérülés típusától függően szükség lehet a gerinc stabilizálására, sebészeti beavatkozásokra és további orvosi intézkedésekre.

Az akut kezelést követően a korai és hosszú távú neurológiai rehabilitáció játszik fontos szerepet. Ehhez többek között fizioterápia, ergoterápia, valamint a sérüléstől függően további speciális terápiák tartoznak.

Fontos megjegyzés

A gerinc sérülése után újonnan fellépő bénulások, zsibbadásérzések, érzészavarok vagy a hólyag- és bélkontroll elvesztése orvosi vészhelyzetek, és azonnal ki kell vizsgálni őket.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatást szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Hypericum, Arsenicum album, Symphytum off., Cuprum met.