Dezorientáció – a időbeli, helyi, szituációs vagy személyes orientáció zavara „Támogatás” homeopátia Dr. Banerji szerint

Dr. Banerji-protokollok

Dezorientáció – a időbeli, helybeli, helyzeti vagy személyes orientáció zavara

Dezorientáció olyan állapotot jelöl, amelyben a személy nehézséget tapasztal abban, hogy az idő, a hely, a helyzet vagy – súlyos esetben – a saját személye tekintetében helyesen tájékozódjon.

A dezorientáció nem önálló diagnózis, hanem olyan tünet, amelynek számos oka lehet. Kialakulhat lassan és fokozatosan, például demenciabetegség keretében, vagy órákon belül hirtelen jelentkezhet. A hirtelen kialakult dezorientációt alapvetően komolyan kell venni, és orvosilag ki kell vizsgálni.

A dezorientáció formái

Attól függően, hogy mely terület érintett, különböző formákat különböztetünk meg.

Időbeli dezorientáció

Az érintett személy például már nem tudja:

• melyik nap van

• melyik dátum van

• melyik hónap vagy év van

• mely napszak van

• mennyi idő telt el egy esemény óta

Az időbeli orientáció számos kognitív betegségben gyakran korán érintett.

Helybeli dezorientáció

Az érintettek esetleg nem tudják:

• hol vannak

• melyik városban vannak

• hogyan jutnak haza

• hol találhatók bizonyos ismerős helyiségek

Előrehaladott stádiumban az emberek akár ismerős környezetben is eltévedhetnek.

Helyzeti dezorientáció

A személy már nem érti megfelelően, miért van egy adott helyzetben, vagy mi történik éppen.

Például valaki a kórházban nem érti, miért van ott, vagy miért végeznek bizonyos vizsgálatokat.

Dezorientáció a saját személyre vonatkozóan

Súlyos orientációs zavar esetén nehézségek adódhatnak a személyes információk helyes elhelyezésében.

Érintett lehet például:

• a saját élettörténet

• az életkor

• a családi összefüggések

• a közeli hozzátartozók személyazonossága

A kifejezett, a saját személyre vonatkozó dezorientáció súlyos neurológiai, illetve pszichiátriai tünet.

A hirtelen vagy fokozatos dezorientáció megkülönböztetése

Minden kezelés előtt feltétlenül figyelembe kell venni az időbeli lefolyást és az egyéni tüneti mintázatot.

A hirtelen kialakult dezorientáció jelentése más, mint a hónapok vagy évek alatt fokozódó orientációs zavaré.

Hirtelen jelentkező dezorientáció

Az órákon vagy néhány napon belül jelentkező zavartság utalhat delíriumra vagy más akut betegségre .

Lehetséges okok:

• fertőzések

• láz

• folyadékhiány

• elektrolitzavarok

• alacsony vércukorszint

• oxigénhiány

• szélütés

• epilepsziás roham, illetve az azt követő állapot

• fejsérülés

• anyagcserezavarok

• vese- vagy májműködési zavarok

• gyógyszerek

• gyógyszerek közötti kölcsönhatások

• alkohol vagy más anyagok

• alkohol- vagy gyógyszermegvonás

• műtétek és érzéstelenítések

Különösen idősebb embereknél például egy fertőzés először zavartság vagy viselkedésváltozás formájában tűnhet fel.

Delírium

A delírium a figyelem, a tudat és a kognitív funkciók akut zavara.

Jellemző a gyors kezdet, a nap folyamán ingadozó tünetekkel.

Lehetséges tünetek:

• dezorientáció

• erős nyugtalanság

• szokatlan álmosság

• koncentrációs zavarok

• változó figyelem

• hallucinációk

• szorongás

• alvás-ébrenlét ritmus zavarai

• változó szellemi tisztaság

A delírium különösen időseknél vagy súlyosan beteg embereknél gyakori, és nem tévesztendő össze a krónikus demenciával.

A kiváltó okot a lehető leghamarabb meg kell találni és kezelni kell.

Dezorientáció demencia esetén

Az Alzheimer-kór és más demenciás megbetegedések esetén a dezorientáció gyakran fokozatosan alakul ki.

Jellemzően először időbeli problémák jelentkezhetnek. Később a téri és helyzeti orientáció is károsodhat.

Lehetséges tünetek:

• a hét napjainak és a dátumnak az összekeverése

• el tévedés ismert útvonalakon

• nehézségek a saját lakás megtalálásában

• korábbi és jelenlegi események összekeverése

• növekvő nehézségek a személyek helyes beazonosításában

A demenciában szenvedő ember hirtelen jelentős állapotromlását azonban nem szabad automatikusan a demenciának tulajdonítani. Emellett például delírium is fennállhat fertőzés, folyadékhiány vagy gyógyszerek miatt.

Dezorientáció sztrók után

A sztrók az érintett agyterülettől függően orientációs és észlelési zavarokat okozhat.

Ha ezen kívül hirtelen jelentkeznek:

• beszédzavarok

• egyoldali gyengeség vagy bénulás

• arcbénulás

• látászavarok

• erős egyensúlyzavarok

• szokatlanul erős fejfájás

fennáll a gyanúja akut sztróknak, és ezáltal orvosi sürgősségi esetnek.

Dezorientáció fejsérülések után

Egy esés vagy a fejet ért ütés után a zavartság és az orientációs zavarok agyrázkódásra vagy súlyosabb koponya-agysérülésre utalhatnak.

Különösen súlyosak:

• növekvő álmosság

• ismételt hányás

• eszméletvesztés

• emlékezetkiesések

• görcsrohamok

• neurológiai kiesések

• növekvő fejfájás

Itt gyors orvosi kivizsgálás szükséges.

Gyógyszerek mint lehetséges ok

Különösen időseknél a gyógyszerek vagy a különböző gyógyszerek kombinációi hozzájárulhatnak a zavartsághoz.

A helyzettől függően például szerepet játszhatnak:

• nyugtató gyógyszerek

• altatók és nyugtatók

• bizonyos fájdalomcsillapítók

• antikolinerg gyógyszerek

• bizonyos pszichofarmakonok

• több gyógyszer kölcsönhatása

Ezért újonnan fellépő dezorientáció esetén a fennálló gyógyszerelést rendszeresen felül kell vizsgálni. A felírt gyógyszereket azonban nem szabad önállóan abbahagyni.

Az egyéni tünetszignatúra figyelembevétele

A szerek kiválasztása előtt meg kell állapítani a pontos tünetszignatúrát.

Különösen fontos:

• hirtelen vagy fokozatos?

• időben, térben, helyzetben vagy a személyt illetően dezorientált?

• reggel, napközben vagy különösen éjszaka?

• tartósan vagy váltakozó fázisokban?

• nyugodt és álmos, vagy nyugtalan és izgatott?

• szorongással vagy pánikkal?

• hallucinációkkal?

• memóriavesztéssel?

• ébredés után?

• műtét vagy altatás után?

• esés vagy fejsérülés után?

• láz kíséretében?

• új gyógyszerek szedése után?

• ismert demenciával összefüggésben?

• beszéd-, látás- vagy mozgászavarokkal?

A dezorientáció ezért nem kezelhető egységes panaszcsoportként. Figyelembe kell venni a kiváltó okot és az aktuálisan uralkodó tünetszignatúrát.

Diagnosztika

A helyzettől függően szükség lehet a következőkre:

• neurológiai vizsgálat

• a tudatállapot és a tájékozódás ellenőrzése

• vérnyomás, pulzus és oxigénszaturáció

• vércukormérés

• vérvizsgálatok

• elektrolitok

• vese- és májértékek

• gyulladásos paraméterek

• gyógyszeranamnézis

• fertőzések vizsgálata

• az agy CT- vagy MR-vizsgálata

• adott esetben EEG

• további neurológiai vagy belgyógyászati vizsgálatok

Krónikus tájékozódászavar esetén emellett neuropszichológiai, illetve kognitív tesztek válhatnak szükségessé.

Kezelés

A dezorientációnak nincs egységes kezelése.

A terápia az okhoz igazodik. Például szükség lehet a következőkre:

• fertőzés kezelése

• folyadék- vagy elektrolitzavarok kiegyenlítése

• alacsony vércukorszint kezelése

• szélütés kezelése

• problémás gyógyszerek módosítása

• delírium kezelése

• a háttérben álló neurológiai betegség terápiája

• strukturált gondozás demencia esetén

Segítséget nyújthat emellett a nyugodt környezet, az ismerős személyek, a megfelelő világítás, a jól látható óra és naptár, valamint a lehető legállandóbb napi ritmus.

Homeopátia Dr. Banerji szerint

A homeopátiában Dr. Banerji szerint zavartság, memóriazavarok, nyugtalanság és egyéb kísérő panaszok esetén különböző meghatározott homeopátiás gyógyszereket és potenciákat alkalmaznak a Banerji-protokollok szerint.

A szerek kiválasztása előtt feltétlenül figyelni kell a tünetszignatúrára

Dezorientáció esetén a szerek kiválasztása nem történhet kizárólag a „dezorientáció” tünet alapján. A választás előtt pontosan meg kell állapítani, hogy milyen forma és milyen kísérő tünetszignatúra áll fenn.

Különösen meg kell különböztetni a heveny zavartságot, a krónikusan fokozódó dezorientációt, a nyugtalanságot, az álmosságot, a memóriazavart, a szorongást, a hallucinációkat és a neurológiai kísérő tüneteket egymástól.

A dezorientáció kiváltó okának homeopátiás szerekkel történő megbízható kezelése tudományosan nem igazolt. Különösen hevenyen fellépő dezorientáció esetén a szükséges orvosi diagnosztika és kezelés nem helyettesíthető vagy késleltethető homeopátiás kezeléssel.

Fontos figyelmeztetés

Az újonnan vagy hirtelen fellépő dezorientáció vagy erős zavartság orvosi vészjelzés. Különösen egyidejűleg fellépő beszédzavar, bénulás, tudatváltozás, görcsroham, láz, légszomj, súlyos fejfájás vagy fejsérülés esetén azonnali orvosi kivizsgálás szükséges.

Az ezen az oldalon található információk kizárólag általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem helyettesítik az orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést.

Összetevők: Hellborus niger